Mi a kapcsolat a kábel keresztmetszete és a kábel árama között, és mi a számítási képlet?

A vezetékeket általában „kábeleknek” nevezik.Ezek az elektromos energia átvitelének hordozói, és az elektromos berendezések közötti hurkok kialakításának alapvető feltételei.A vezetékes átvitel fontos elemei általában rézből vagy alumíniumból készülnek.

A különböző alkalmazásokban használt vezetékek költsége eltérő.Például nemesfém anyagokat ritkán használnak huzalként.A vezetékek az alkalmazási feltételek szerint is feloszthatók.Ha például nagy az áramerősség, akkor nagyáramú vezetékeket fogunk használni.

Ezért a vezetékek nagyon rugalmasak a tényleges alkalmazásokban.Tehát, amikor a vásárlás mellett döntünk, milyen elkerülhetetlen kapcsolat áll fenn a vezeték átmérője és az áramerősség között.

 

A vezeték átmérője és az áramerősség kapcsolata

 

Mindennapi életünkben a közönséges vezetékek nagyon vékonyak.Ennek az az oka, hogy az általuk vezetett áram munka közben nagyon kicsi.Az áramrendszerben a transzformátor kisfeszültségű oldalának kimenő árama általában a felhasználó által használt áram összege, amely néhány száz ampertől több ezer amperig terjed.

Ezután válasszunk egy nagy vezetékátmérőt, hogy megfeleljen a megfelelő túláramkapacitásnak.Nyilvánvaló, hogy a huzal átmérője arányos az áramerősséggel, vagyis minél nagyobb az áram, annál vastagabb a huzal keresztmetszete.

 

A vezeték keresztmetszete és az áram közötti kapcsolat nagyon nyilvánvaló.A vezeték áramterhelhetősége is összefügg a hőmérséklettel.Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a vezeték ellenállása, annál nagyobb az ellenállás és annál nagyobb az energiafogyasztás.

Ezért a kiválasztás szempontjából igyekszünk a névleges áramerősségnél valamivel nagyobb vezetéket választani, amellyel hatékonyan elkerülhető a fenti helyzet.

 

A huzal keresztmetszeti területét általában a következő képlet szerint számítják ki:

 

Rézhuzal: S = (IL) / (54,4 △U)

 

Alumíniumhuzal: S = (IL) / (34 △U)

 

Ahol: I – A vezetéken áthaladó maximális áramerősség (A)

 

L – a vezeték hossza (M)

 

△U – Megengedett feszültségesés (V)

 

S – A vezeték keresztmetszete (MM2)

 

A vezeték keresztmetszeti területén normál esetben áthaladó áramot meg lehet választani a vezetéséhez szükséges teljes áramerősség szerint, amely általában a következő csilingelés alapján határozható meg:

 

Rím a vezeték keresztmetszeti területére és áramára

 

Tíz az öt, száz az kettő, kettő öt három öt négy három határ, hetvenkilenc öt két és félszer, rézdrót korszerűsítési számítás

 

10 mm2 alatti alumíniumhuzalok esetén szorozza meg a négyzetmillimétert 5-tel, hogy megtudja a biztonságos terhelés áramerősségét.100 négyzetmilliméter feletti vezetékek esetén szorozza meg a keresztmetszeti területet 2-vel;25 négyzetmilliméternél kisebb vezetékeknél szorozzuk meg 4-gyel;35 négyzetmilliméter feletti vezetékeknél szorozzuk meg 3-mal;70 és 95 négyzetmilliméter közötti vezetékeknél szorozza meg 2,5-tel.A rézhuzaloknál menjen feljebb egy szinttel, például 2,5 négyzetmilliméter rézhuzal 4 négyzetmilliméternek számít.(Megjegyzés: A fentiek csak becslésként használhatók, és nem túl pontosak.)

 

Ezenkívül, ha beltérben van, ne feledje, hogy a 6 mm2-nél kisebb mag-keresztmetszetű rézhuzalok esetében biztonságos, ha a négyzetmilliméterenkénti áram nem haladja meg a 10 A-t.

 

10 méteren belül a vezeték áramsűrűsége 6A/mm2, 10-50 méter, 3A/mm2, 50-200 méter, 2A/mm2, 500 méter feletti vezetékeknél pedig 1A/mm2 alatti.A huzal impedanciája arányos a hosszával és fordítottan arányos a huzal átmérőjével.A tápegység használatakor fordítson különös figyelmet a huzal anyagára és átmérőjére.Annak elkerülése érdekében, hogy a túlzott áram túlmelegítse a vezetékeket és balesetet okozzon.


Feladás időpontja: 2024.01.01